Ez a blogfelület a Facebook profilomon ismerőseim körében már évek óta közzétett ::Csendes csodák:: című, személyes témájú írásaim gyűjteménye. E bejegyzéseim nagyon népszerűek régóta és én is szeretem lejegyezni azokat. Emlékeztetnek arra nap mint nap, milyen fontos pillanatok vannak az életben, amiért hálás lehetek, ami felett megállhatok egy pillanatra... amit ünnepelhetek.
- A Facebookon azonban ezek a bejegyzések rövid idő múlva "eltűnnek". Oké, ottmaradnak, persze, de ki keresi vissza? Holott én magam is szeretném néha visszaidézni őket! Ezért gondoltam úgy, hogy áthozom őket ide, ahol újra elolvashatók lesznek. Ha valami épp aktuálisan felmerül, akkor beszúrom majd ide, de, ha épp nincs mit írnom, akkor visszakeresem őket a Facebookról és bemásolom ide a szövegüket. Ez az egyik ok, hogy elindítottam ezt a blogot.
- A másik ok, amiért úgy döntöttem, hogy itt is dokumentálom majd a Csendes csodák bejegyzéseket, az az, hogy még nem készült egyetlen ilyenből sem scrapbookoldal! Viszont szeretnék ebben a formában is emléket állítani a gyerekek és a magunk számára is ezekről a kedves élettörténeteknek. Így, pedig, hogy itt vannak, már könnyebb lesz magamat idézni a képalaáírásokon, kommentárokon, amit majd a scrapbookoldalakon szerepeltetek.
De miért teszem mindezt nyilvánossá? Azért, mert e blog célja, egyrészt a szórakoztatás. Bejegyzéseim által megismerhetsz egy sajátos szemléletet, amit én is nap mint nap gyakorolok: észrevenni a hétköznapi élet csendes csodáit. Azaz, hogy ne rohanjuk át az életen, hanem tudjunk megállni a pillanat felett, és elgondolkodni egy icipicit azon, hogy nahát, milyen jó volt ennek részese lenni! Ezeket a bejegyzéseimet írásban osztom meg itt.
Szeretnék így egy pici fény lenni, változást idézni e blog olvasóinak életében, hogy te magad is, aki olvasod, észrevehesd azt, amire Reményik Sándor is már felhívta a figyelmet oly sok évtizeddel ezelőtt.
A másik ok, egy picit indirekt lesz. Akik még nem ismerik a scrapbookot, mint hobbitevékenységet, talán elsőre nem is fogják érteni. A célom, hogy a lejegyzett történetekből scrapbookoldalt készítsek, s azokat bemutathassam. S így összejöjjön az a kapocs, amit a scrapbook legmélyebb, igazi értelmének érzek. A kézműves technikával, önmagunk és családunk számára készített, valós, tartalommal megtöltött emlékkapszulák (scrapbookalbumok) készítése, ahol a díszítés nem öncélú, hanem alárendelt szerepet kap, hogy mindinkább sikerüljön átadni a készítésekor (vagy a történettel kapcsolatban) átélt érzéseket. Nos, terveim szerint a csendes csodáinkból készült alkotásokat itt, ezen a blogon, szintén meg fogom osztani.
Örömteli olvasást kívánok,
megtisztelő számomra, hogy ma itt jártál!
Budaházi Brigitta, Gigi - scrapbook oktató
scrapbook | mixed-media | kreatív kalendárium
Reményik Sándor: Csendes csodák
Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.
Tedd a kezedet a szívedre,
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodálatosabb dolog?
Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?
Nézd, árnyékod hogy fut előled,
Hogy nő, hogy törpül el veled,
Nem csoda ez? – s hogy tükröződni
Látod a vízben az eget?
Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.